Projektleíras


Előzmények:
Nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor 4 évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy teszünk azért, hogy a fenti helyzet megváltozzon. Láttuk, hogy exponenciálisan növekszik az emberek tudatossága, a környezetükért vállalt felelőssége, sokan készen állnak a változtatásra, a valódi emberi értékek (újra)felfedezésére. Mégis a jelenlegi (fogyasztásra, növekedésre és függőségre épülő) gazdasági rendszer sajnos legkevésbé annak a rétegnek kedvez, aki szeretne tenni a fenntarthatóságért. Egy szemléletes példa erre: Sokakat vonz az ökoépítészet, az energiatakarékos és egészséges otthon. Egy ökoház vagy dombház megépítése mégis szinte luxusnak számít, és alig néhányan engedhetik meg maguknak. A jelenlegi trendek valahogy nem jó felé mennek, a hangsúly a külsőségeken, a pénzben mérhető értéken, a high-tech megoldásokon van (pl. bonyolult gépesítésen alapuló passzív házak). Ezek a megoldások azonban igen drágák, és nagy bevitt energiát (építési anyagok, gépesítés előállítása, szállítás stb.) igényelnek. Ráadásul az organikus formák (boltívek, kupolák), például egy tájba simuló és számos szempontból gazdaságosabban üzemeltetethető dombház felépítése a mai „kocka” vagy egyenes (tégla, fa) építőanyagokból csak igen drágán és komoly szaktudással építhetőek fel. Pedig a legbölcsebb építőmester, maga a természet tálcán kínál egy sor egyszerű megoldást és építőanyagot, amelyet csak észre kell vennünk, és leutánoznunk, illetve felhasználnunk. Számos esetben még külön szaktudás és szakképesítés sem kell ehhez. Ha ezzel a szemlélettel tervezzük meg és építjük fel az otthonunkat, mind az építéshez, mind a fenntartáshoz (üzemeltetéshez) felhasznált energia és költségek jelentősen csökkenhetők, nem beszélve a saját és a környezetünk egészségének a védelméről.
Azonban azt is tudnunk kell, hogy az építkezés során egy sor kompromisszumot kell kötnünk, mert számos szempont, amit figyelembe kívánunk venni, egymásnak ellentmondó (pl. legyen természetes az építőanyag, de egyben legyen „örökéletű” is és alig kelljen karbantartani, vagy legyenek a felhasznált anyagok olcsók, ugyanakkor legyenek tartósak és környezetkímélők is). Ezek a sokszor ellentmondó kívánalmak igen nagy kihívást jelentenek az egészséges otthonra vágyóknak.

Amikor a szupervályog, más néven földzsák építési módszerre bukkantunk, úgy találtuk, hogy ez a technológia egy elég kedvező kompromisszumrendszert kínál mind a környezettudatosság, mind a költségek szempontjából. Alkalmas arra, hogy a hazai vályogépítészet hagyományait feltámassza, egyben a mai (statikai, tartóssági és komfort) igényeit is kielégítse, azaz egy olyan építési alternatívát nyújtsunk, amely közelebb viszi az embereket a fenti vágy megvalósításához.


A projekt célja:

A szupervályog-építés alapjainak elsajátítása után több mint 3 éve önerőből dolgozunk a technológia hazai bevezetésén. A nehézségek (itthon új, szokatlan technológia, az iparilag előállított építőanyagokra és a túlszabályozott építési előírásokra alapuló rendszernek nem érdeke az egyszerű, helyben kitermelt vagy újrahasznosított anyagok használata, sem a saját kezű vagy a kalákás építkezés stb.) ellenére számos eredményt értünk el. Egyszerűbb mintaépítményeken kipróbáltuk a technológia alapvető fogásait. Kidolgoztuk az építés oktatásának menetét és írásos szakmai anyagát, számos tanfolyamot tartottunk, hogy egyre többen saját kezűleg is elsajátíthassák a gyakorlati tudnivalókat, és folyamatosan munkálkodunk a technológia egyre szélesebb körű megismertetésén (előadások, interjúk, újságcikkek). Megérett az idő arra, hogy továbblépjünk, azaz felépítsük az első olyan hazai szupervályog lakóházat, amelyen be tudjuk mutatni a technológia előnyeit, speciális lehetőségeit (kupolaszerkezet, boltozat), illetve azt, hogy hogyan adaptáljuk a technológiát, azaz hogyan egészítsük ki azokkal az elemekkel, amelyek szükségesek a mi éghajlatunkhoz és kulturális szokásainkhoz igazodó épületek megépítéséhez. A mintaépület megépítésének a szemléltetésen túl az is célja, hogy egy olyan ház épüljön fel, amelyet az érdeklődők megnézhetnek, akár egy-két napra ki is próbálhatnak, és helyben választ is kaphatnak a technológiával kapcsolatos esetleges kérdéseikre. Ez a „szolgáltatás” nem várható el egy magánembertől, aki a későbbiekben ilyen házat épít, és ott fog lakni. További célunk, hogy kitapossuk az engedélyeztetés első látásra rögös útját. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy semmilyen jogszabály nem tiltja a vályogból való építkezést, mégis kitartás kell az engedélyeztetéshez, mert a hatóságok még nincsenek felkészülve ezekre az új helyzetekre, azaz a jelenleg szokványos kockaházas téglaépítéstől eltérő igényekre. Ennek a teljes folyamatnak (tervezés, szakvizsgálatok, engedélyeztetés, építés) önerőből (anyagi forrás, szakemberek) történő megvalósítása azonban meghaladja a lehetőségeinket.


A bemutatóház megépítésével nemcsak szupervályog-technológiát szeretnék bemutatni, hanem egy tágabb, alapvetően a permakultúrán alapuló (környezet)tudatos életszemléletet is. A permakultúra egy olyan tervezési rendszer és gazdálkodási módszer, amelynek segítségével a természettel összhangban működő és fenntartható életteret és környezetet alakíthatunk ki. A héregi SzuperMA bemutató és oktató területen építendő mintaházat oly módon szeretnénk kialakítani, hogy a következő szempontok a lehető legnagyobb mértékben megvalósuljanak:

  • A hagyományos, természetben megtalálható és a modern (új és újrahasznosított) építőanyagok és organikus építési technológiák (vályog- és szalmaépítés, earthship) ideális és megfizethető kombinációja;
  • Az épület létrehozásába és fenntartásába bevitt energia és költségek csökkentése a jelenleg megszokott építési módszerekhez képest;
  • Szép, egészséges és harmonikus otthon létrehozása: megnyilvánulása az otthonukban is. A Gaia hipotézis szerint a házak hasonlóan működnek az élő szervezetekhez. A lakásunk a harmadik „bőrünk”, azaz „Ép testben ép lélek”. A célunk gyógyító (ÉPítő!) épületek építése a mai, sokszor beteg(ítő) épületek helyett;
  • Tervezzünk a természettel” megközelítés, organikus építészet: az univerzális alapelemek és rendezőelvek alkalmazása, a természetben bevált módszerek utánzása (l. permakultúra, szakrális építészet);
  • Környezettudatosság és fenntarthatóság megfizethető módon (l. a következő pontban is): megújuló, szelídenergiák, komposztkazán, tömegkályha, környezetkímélő vízgazdálkodás (esővízgyűjtés, alomszék), biogazdálkodás;
  • A lehető legmagasabb fokú önellátás és önrendelkezés megvalósítása: bárki számára elsajátítható és megvalósítható egyszerű, mégis hatékony módszerek alkalmazása az épület szerkezetének, a gépészetnek és az energetikának a létrehozása és működtetése során (pl. bonyolult gépészet és drága, sokszor káros kémiai megoldások helyett fizikai, „passzív” megoldások);
  • Kulturális örökségünk megóvása, a népi építészet feltámasztása, továbbgondolása a mai igényeknek megfelelően;
  • Közösségépítés, közös munka öröme, hatékonysága.

Szerény anyagi és emberi erőforrásaink nem teszik lehetővé, hogy teljes mértékben önerőből finanszírozzuk a mintaház megvalósítását, ugyanakkor egy kézzelfogható (megnézhető, megtapintható, megszagolható…) és kipróbálható mintaépület nélkül nem tud továbbhaladni a technológia hazai bevezetése. Ehhez kérjük az ÖN segítését / a TE segítségedet, hogy Nader Khalilinek – a szupervályog atyjának – nyomdokain haladva minél több ember számára érvényesülhessen az otthonhoz jutás és az EGÉSZséges élet alapvető joga.


Miért éppen a szupervályog?
A vályogépítés előnyei, a földzsák-technológia rövid bemutatása

Magyarországon évszázados hagyományai vannak a vályogépítésnek, a XX. század elejéig a vidéki házak többsége vályogból készült. A föld nemcsak olcsó és mindenütt elérhető építőanyag, de a vályogból készült épületeknek számos építésökológiai és építésbiológiai előnye is van. Ilyenek a természetes, visszaforgatható nyersanyagok használata, a falak jó hőtároló képessége, kedvező hőmérséklet- és páraszabályozása, kellemes és egészséges belső klíma, jó épületakusztikai tulajdonságok, védelem az elektroszmog ellen stb.

Ugyanakkor a hagyományos vályogfalaknak van néhány olyan tulajdonsága, mint a vízérzékenység, és a modern építőanyagokkal szemben alulmaradó (nyomó)szilárdság, amelyek miatt napjainkban a vályogépítés a háttérbe szorult az építkezésben. A szupervályog megálmodója Nader Khalili iráni származású amerikai felhőkarcoló-specialista építész. Az volt a célja, hogy a tradicionális, évezredes technikákat a legújabb módszerekkel és anyagokkal úgy ötvözze, hogy kiküszöbölje a fenti problémákat, de megőrizze a földépítés pozitívumait. Sőt, a technológia számos további építészeti, gazdasági és ökológiai előnnyel is rendelkezik.

A szupervályog – vagy más néven földzsák vagy szuperblokk – technológia lényege a következő: A helyben kiásott, szükség esetén stabilizáló anyaggal (pl. mész, cement stb.) kevert földet a leendő fal helyén körszövött polipropilén (közismert nevén homok- vagy lisztes-) zsákokba, vagy a zsákok alapanyagául szolgáló, még elvágatlan, hosszú polipropilén tömlőkbe töltjük. Az így lefektetett földzsák „hurkát” a hagyományos vályogépítéshez hasonlóan döngöljük. Az egymás tetejére rétegezett „hurkák” közé szögesdrót erősítést teszünk, amely összetartja a sorokat, és növeli a szerkezet szakítószilárdságát. A tartós (bennmaradó) zsaluként szolgáló erős polipropilén tömlő tartja a benne lévő töltőanyagot, ugyanakkor lég- és vízáteresztő szövetén keresztül a föld kiszárad, az agyagos föld megköt. A szupervályog fal ily módon stabil, vízálló szerkezetté szilárdul. 

A szupervályog tulajdonképpen egy szuperhosszú vályog- vagy földhurka, egyfajta „instant” és hajlékony „falgenerátor”, amivel tetszőleges hosszúságú sorokat lehet formálni megszakítás nélkül. A földdel töltött zsákokból vagy tömlőkből ívelt vagy egyenes falakat, boltozatokat, kupolákat formálunk. A földzsák sorokból kialakított szerkezet, – különösen, ha az épület tervezésénél kihasználjuk az ívelt formák (boltív, kupola) statikai előnyeit –, lehetővé teszi, hogy stabil és tartós, a környezeti katasztrófáknak (árvíz, szélvihar, földrengés, tűzvész) ellenálló, változatos építési formákat hozhassunk létre földből, egyszerű és környezettudatos módon. A technológia prototípusa – az Öko-Dóm – Kalifornia szigorú, a legmagasabb fokozatú földrengészónának megfelelő építési követelményeinek eleget tett!

A technológia fogásait bárki, kortól, nemtől, szakmai háttértől függetlenül megtanulhatja, és a család vagy a közösség apraja és nagyja is részt vehet az építésben.

-> -> A technologiáról részletesen.

Ċ
Monika Erika Dr. Kovacs,
2015. máj. 9. 12:31
Ċ
Monika Erika Dr. Kovacs,
2015. máj. 9. 12:31
Ċ
Monika Erika Dr. Kovacs,
2015. máj. 9. 12:31